Jó gyakorlatok a mentális egészség megőrzéséhez

A szülők gyakran szembesülnek azzal, hogy gyermekeik jelentős összegeket költenek el a tudtuk nélkül a játékokban. Ez nem csupán a családi költségvetés megterhelését jelenti, hanem bizalmi válságot is okozhat a családon belül. A fiatalok hajlamosak titkolni a kiadásaikat, vagy hazudni róluk, ami tovább ronthatja a családi kapcsolatokat. A “pay-to-win” (fizess a győzelemért) modellekben a játékosok valódi pénzért vásárolhatnak olyan előnyöket, amelyek jobbá teszik őket a játékban, például erősebb felszerelést vagy gyorsabb fejlődést. Ez nem csupán tisztességtelen előnyt biztosít a fizető játékosoknak, hanem frusztrációt és elégedetlenséget is okozhat azoknak, akik nem engedhetik meg maguknak a plusz kiadásokat. Ez a modell arra ösztönzi a fiatalokat, hogy folyamatosan költsenek pénzt a játékbeli előrehaladás érdekében, ami súlyos pénzügyi terhet róhat a családokra.

A modern videojátékok rendkívül gyors tempójúak, folyamatosan új ingerekkel bombázzák a játékost, és azonnali reakciót követelnek. Ez a fajta stimuláció hozzászoktatja az agyat a gyors információfeldolgozáshoz és az azonnali jutalmazáshoz. Ennek következtében a fiatalok nehezen tudnak alkalmazkodni az iskolai környezet lassabb, monotonabb tempójához, ahol a figyelem fenntartása hosszabb ideig, egyetlen feladaton kell, hogy összpontosuljon.

Ez a fajta zaklatás súlyos pszichológiai károkat okozhat, hozzájárulhat a szorongáshoz, a depresszióhoz és az önértékelési problémákhoz. A valós életben is nehezen kezelhető zaklatás az online térben még nehezebben elkerülhető, hiszen a fiatal otthonába is bekövetkezhet. A videojátékok iránti szenvedély könnyen átcsaphat függőségbe, különösen a fiatalok körében, akiknek fejlődő agya érzékenyebb a jutalmazási mechanizmusokra. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2018-ban hivatalosan is elismerte a gaming disorder, azaz a játékfüggőség fogalmát, beillesztve azt a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának (BNO-11) listájába.

A virtuális kudarcok kezelésére való képtelenség, a gyors dühkitörések és az impulzív reakciók a játékban könnyen átvihetők a valós életbe. A fiatalok, akik hozzászoknak az azonnali jutalmazáshoz és a problémák virtuális megoldásához, nehezebben viselik a valós életbeli kihívásokat és a kudarcokat. Az egyre gyakrabban felmerülő probléma, hogy dolgozó úgy érzi, munkahelye negatív hatással van rá.

A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség (HADEA) véleményét. Az egyetemisták több mint fele küzd enyhe vagy közepesen súlyos lelki problémákkal – derül ki abból a kutatásból, amelyet a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) készített az ELTE vezetésével. A szociális és mentálhigiénés szakgondozó képzés a szociális ágazat 3 éves képzése, amit csak érettségi bizonyítvány birtokában lehet megkezdeni.

A loot boxok szerencsejáték-jellegű mechanizmusai etikai aggályokat vetnek fel, különösen a gyermekek és fiatalok védelme szempontjából. Számos országban már szabályozni kezdték, vagy betiltották ezeket a mechanizmusokat, felismerve a bennük rejlő függőségi potenciált. A fiatalok, akiknek még nem fejlődött ki teljesen az önkontrolljuk és a kockázatértékelési képességük, könnyen válhatnak a szerencsejáték-függőség áldozataivá a játékokon keresztül. A loot boxok, vagyis a “zsákmánydobozok” olyan virtuális tárgyak, amelyek véletlenszerűen tartalmaznak különféle játékbeli elemeket, például skineket, fegyvereket vagy karaktereket.

Ez a lépés rávilágított arra, hogy a jelenség nem csupán egy túlzott hobbi, hanem egy valós, diagnosztizálható mentális egészségügyi állapot, amely kezelést igényelhet. Ez magában foglalja a jelenlegi bevált jó gyakorlatok feltérképezését és integrálását új mentálhigiénés stratégiákba, amelyek a közösségi környezetre kifejlesztett innovatív módszertani megközelítéseket alkalmazzák. A videojátékok kétségtelenül a modern kultúra részei, és számos pozitív aspektusuk is van.

Hasznos tápanyagok a vérnyomás csökkentése érdekében

• A megbízható és rendszeres napi rutin kialakítása segíthet megerősíteni a mentális egészséget.
• Az említett cselekvések mindennapjaink természetes részét kellene hogy képezzék, szinte ösztönszerűen kellene tennünk őket.
• A szociális és mentálhigiénés szakgondozó képzés a szociális ágazat 3 éves képzése, amit csak érettségi bizonyítvány birtokában lehet megkezdeni.
• A videojátékok iránti szenvedély könnyen átcsaphat függőségbe, különösen a fiatalok körében, akiknek fejlődő agya érzékenyebb a jutalmazási mechanizmusokra.

Ez azt jelenti, hogy éjjel-nappal hozzáférhet a fiókjaihoz, ami nemcsak azt teszi könnyűvé, hogy mindig kapcsolatban maradjon, de hatással lehet a koncentrációjára és az összpontosítására is. Egy olyan technológia, amely elvileg közelebb hozza az embereket egymáshoz, az ellenkező hatást is kiválthatja – különösen, ha nézeteltérések törnek ki az online térben. A közösségi média összefüggésbe hozható a depresszióval, a szorongással és a magányossággal. Napjainkban szerencsére egyre elterjedtebb, hogy testünk egészsége mellett a lelkünkkel is törődünk. A videojátékok káros hatásainak minimalizálásában és a fiatalok védelmében a szülői szerep megkerülhetetlen. A szülők feladata nem csupán a tiltás, hanem a tudatos irányítás, a kommunikáció és a példamutatás, hogy gyermekeik felelősségteljesen és egészségesen használják a digitális eszközöket.

Azonban egyre elterjedtebb, hogy rövidebb-hosszabb időre úgynevezett digitális detox-ot tartanak az emberek (pár órára, napra szüneteltetik a social media platformok látogatását). Fontos, hogy mind időtartamban, mind a látottak befogadásában is a tudatosság jellemezze a közösségi média használatunkat. A szociális és mentálhigiénés szakgondozó az ellátottak lelki és testi egészségének megőrzésére törekszik, ezért aktívan részt vesz a szabadidős, kulturális és lelki- és hitéleti tevékenységek szervezésében, valamint segítséget nyújt nehéz élethelyzetekben. Az utóbbi években sokan megfigyelték, hogy milyen kapcsolatban állnak a játékok a mentális egészségünkkel.

Összességében a munka és a mentális egészség közötti kapcsolat egyre fontosabb téma, amelyre kormányzati, uniós és szakmai szinten is megfelelő figyelmet kell fordítani a munkavállalók és a társadalom egésze javára. Mivel mindenki más és más, nincs ajánlott időkorlát arra vonatkozóan, hogy mennyi ideig érdemes a közösségi médiát böngészni. Inkább azt kell felmérnie, hogy a közösségi média használata hogyan befolyásolja az életét, beleértve azt is, hogyan érzi magát, amikor nem használja a közösségi médiát, és hogyan érzi magát, miután használja.

A kutatók most kezdik felfedezni, hogy a közösségi médiának vannak árnyoldalai is, különösen a mentális egészséget illetően. A közösségi média az önbecsülést is növelheti, különösen akkor, ha valakit pozitívan ítélnek meg az interneten, vagy ha sokan kedvelik, illetve ha sok interakciót kap a tartalmaira. A közösségi média továbbá lehetővé teszi egyes emberek számára, hogy megosszák identitásuk olyan részeit, amelyeket személyesen nehezen tudnának kifejezni.

A közösségi médiák olyan helyzeteket teremthetnek, amikor a felhasználók negatív megjegyzések vagy bejegyzések áldozatává válhatnak. Amint azt egy serdülők körében végzett felmérés is tükrözi, az Egyesült Államokban, a nők kétszer nagyobb valószínűséggel esnek az internetes zaklatás áldozataivá, mint a férfiak. A legtöbb tanulmány keresztmetszeti összefüggésekről számol be az internetes zaklatás és a depresszió vagy szorongás tünetei között.

A közösségi média használata hozzájárulhat a depresszió kialakulásához

A túlzott játékhasználat egyik legszembetűnőbb következménye az időgazdálkodási nehézségek kialakulása. A fiatalok gyakran elveszítik az időérzéküket játék közben, és nem tudják beosztani az idejüket a tanulás, a házi feladatok, a család és a barátok között. Ez a képtelenség a prioritások felállítására és a felelősségteljes időbeosztásra komoly problémákat okozhat a felnőttkorban is.

Bár nem mindig egyértelmű, hogy a játék váltja-e ki ezeket az állapotokat, vagy a már meglévő szorongó vagy depressziós fiatalok menekülnek-e a játékba, a két jelenség közötti korreláció tagadhatatlan. A játékosok gyakran szembesülnek online zaklatással, csalódásokkal a játékban, vagy a valós életbeli kihívások elől való meneküléssel, ami mind hozzájárulhat a negatív érzelmi állapotok elmélyüléséhez. A pozitív gondolkodás és az optimizmus nagyon fontosak a mentális egészségünk szempontjából. Próbáld meg tudatosan elterelni a figyelmedet a negatív gondolatokról és helyezd a hangsúlyt a pozitív dolgokra az életedben. Keress inspiráló könyveket, videókat vagy podcastokat, amelyek pozitív üzeneteket közvetítenek. Az apró pozitív változások a gondolkodásmódunkban hosszú távon hatalmas hatással lehetnek az életminőségünkre.

A legtöbb emberben folyamatosan jelen van a stressz, lehet ez akár a munka miatt, családi problémák miatt, vagy akár pénzügyi gondok is okozhatják. A játék viszont erre nagyon jó megoldást ad, hiszen játék közben kizárhatjuk a külvilág zaját, és egy teljesen más világba kerülhetünk velük. A modern videojáték-ipar egyre inkább a mikrotranzakciókra és a szerencsejáték-jellegű elemekre építi üzleti modelljét, ami újabb kockázatokat rejt magában a fiatalok számára. Ezek a mechanizmusok nem csupán a pénzügyi tudatosság hiányát aknázzák ki, hanem etikai dilemmákat is felvetnek, különösen a fejlődő személyiségek körében.

Digitális PC Guru

A ScienceAlert cikke hozzáteszi továbbá, hogy a technológia fejlődésével és a játékfejlesztő stúdiók mind ambiciózusabbá váló céljaival a nyílt világok mérete és komplexitása is növekedni fog a jövőben – szinte egy második életet kínálva a játékosok számára egy fiktív világban. Azt azonban a kutatók is hangsúlyozzák, hogy a videójátékozás csak mértéket tartva támogathatja a mentális egészséget. A szakmai önismeret a tanárrá válás és a pedagógiai munka fontos területe a pedagógusok alap- és továbbképzésének. A tanulmányban bemutatott felmérés arra vállalkozik, hogy összefüggést keressen a vizsgálatban részt vevő pedagógusok és pedagógusjelöltek szakmai önismerete és mentálhigiénés állapota között. A felmérésben alkalmazott kérdőív felhasználja Jacqueline Royer metamorfózistesztjének néhány itemét (Royer, 1963).

Lehetőségük legyen megvizsgálni a munkájuk kapcsán jelen lévő viszonyokat, azokban legyenek képesek konfliktust megoldani, megfelelően kommunikálni. Az fentiekhez való alkalmazkodás és a szakmai fejlődés elengedhetetlen feltétele a szakmai önismeret fejlesztése. Akkor tudják a pedagógusok az elfogadott normákat, értékeket, tudást hatékonyan, közvetíteni, ha önazonosak, hitelesek, kiegyensúlyozottak és motiváltak tudnak maradni.

A videojátékok túlzott használata az egyik leglátványosabb módon az iskolai teljesítmény romlásában mutatkozik meg. A fiatalok, akik órákat töltenek a virtuális világban, gyakran elhanyagolják tanulmányi kötelezettségeiket, ami hosszú távon súlyos következményekkel járhat akadémiai és jövőbeli karrierjük szempontjából. Az online játékok és sportfogadások vitathatatlanul hatással vannak az ember mentális egészségére. Az egészséges és épp lelki-szellemi kulcs a mértékletesség és az egyensúly megtartása. Ha képesek vagyunk tudatosan kezelni a játékra fordított időt, akkor kihasználhatjuk a játék pozitív hatásait anélkül, hogy káros hatásokkal kellene szembenéznünk. A fentiekben leírt megoldási javaslatok nagyon sokat dobhatnak a játékélményen, és elkerülhető az, hogy súlyosabb gondokkal kelljen hosszú távon szembenéznie a játékosoknak.

Az online játékok beépített kommunikációs funkciói (chat, hanghívás) révén a fiatalok idegenekkel kerülhetnek kapcsolatba. Az internetes ragadozók gyakran használják a játékplatformokat arra, hogy bizalmat építsenek ki a fiatalokkal, majd személyes információkat csaljanak ki tőlük, vagy találkozót szervezzenek velük. A fiatalok naivitása és a valós veszélyek felismerésének hiánya miatt különösen sebezhetőek ezekkel a támadásokkal szemben. A videojátékok, bár fejleszthetnek bizonyos készségeket, mint például a reakcióidő vagy a térlátás, gyakran gátolják a kreativitás és a problémamegoldó képesség fejlődését a valós életben. A játékok általában előre meghatározott szabályokkal és megoldásokkal működnek, ami korlátozza a fiatalok szabad gondolkodását és az innovatív megoldások keresését. Ahelyett, hogy saját maguk találnának ki játékokat, történeteket vagy kihívásokat, a fiatalok passzív fogyasztókká válnak, akik a játékfejlesztők által kitalált világokban mozognak.

A londoni Imperial College és a Grazi Egyetem kutatói összesen több mint 600 posztgraduális hallgatót vontak be felmérésükbe, akik közül 32 fővel részletes interjút készítettek, míg a többiek egy kérdőívet töltöttek ki videójátékos szokásaikról és azokkal kapcsolatos tapasztalataikról. A válaszadók a többi között fokozott belső békéről, a napi gondok elfelejtéséről, illetve a külvilág kikapcsolásáról beszéltek válaszaikban. Ugyancsak sokan említették a nyugalmat, relaxációt, élvezetet, stresszcsökkentést és feszültségoldást. Néhányuk pedig azt fogalmazta meg, hogy a játékokban különleges célt találtak maguknak, egyszersmind személyiségük is fejlődött általa.

A mentális egészségünk mindennapi jóllétünk alapja, befolyásolja gondolatainkat, érzelmeinket és tetteinket. Korunk kihívásai közepette azonban egyre többen küzdenek mentális nehézségekkel, köztük a depresszióval. Szerencsére léteznek hatékony eszközök a mentális állapot javítására, és ezek egyike a csapatsport, amely komplex módon támogatja testi és lelki egyensúlyunkat. A videojátékok világában, ahol a valóság és a fikció gyakran elmosódik, kulcsfontosságú a kritikus gondolkodás képessége. A fiataloknak meg kell tanulniuk megkérdőjelezni a látottakat és hallottakat, felismerni a manipulációt, és értékelni a források hitelességét. Ez a készség nem csupán az online játékokban, hanem a mindennapi életben is elengedhetetlen a felelős döntéshozatalhoz.

Aki naponta 2-3 órát a közösségi média felületeken tölt, rengeteg időt elvesz más olyan tevékenységtől, amely mind testileg, mind lelkileg feltöltenék, mint például sport, hobbi, relaxáció, szabadban töltött idő vagy akár az alvás. Azt pedig nem győzik hangsúlyozni, hogy ezek a tevékenységek különösen fontosak a hosszú távú jó mentális egészséghez. Ha ebben a több órában csak tökéletesre szerkesztett képeket, videókat nézeget valaki, az nagyon komolyan ronthatja az önbecsülését. Erősíti azt az érzetet, hogy más jobb, szebb életet él, tökéletes a megjelenése, csodálatos helyeken jár. Még ha tudjuk is, online casino játékok hogy a látottak manipuláltak vagy csak egy kiragadott pillanat egy személy napjából, hetéből, akkor is bizonytalansághoz, elégedetlenséghez, akár testképzavarhoz is vezethet.

A kezdeményezés célja a mentális egészséghez való jog érvényesítése, az ellátások igazságos elérhetősége, és a társadalmi integráció előmozdítása. Végső soron a közösségi média nem megfelelő módja az önnyugtatásnak, különösen azért, mert gyakran rosszabbul érzi magát a közösségi oldalakat böngészve, ahelyett, hogy jobb kedvre derítené. Amellett, hogy a közösségi média lehetővé teszi az emberek számára, hogy újra kapcsolatba lépjenek távol lévő, vagy elveszett családtagjaikkal és barátaikkal, a világjárvány idején létfontosságú kommunikációs eszközzé vált. Léteznek például online multiplayer játékok, amikkel a játékosoknak lehetőségük nyílik kapcsolatot kiépíteni más játékosokkal, csapatban dolgozhatnak, és még a kommunikációjukon is csiszolhatnak. Emellett, a társasjátékok vagy szerepjátékok fejlesztik az empátiát és az együttműködést, a családdal vagy barátokkal való játék pedig közösségi érzést ad és kevésbé érzik magukat magányosnak a játékosok.

Ez a gyakorlat magában foglalja a technológiai eszközök, így a videojátékok tudatos és ideiglenes elhagyását, hogy a fiatalok újra felfedezhessék a valós életbeli tevékenységeket, és helyreállítsák a mentális egyensúlyukat. Ez lehet egy hétvégi kirándulás telefon nélkül, egy délutáni játékmentes időszak, vagy akár egy hosszabb szünet a digitális világtól. Minden, amit a fiatalok az online térben tesznek, beleértve a játékokat is, egy digitális lábnyomot hagy maga után. Ezek a nyomok, legyen szó kommentekről, képekről, videókról vagy akár játékbeli viselkedésről, hosszú távon is elérhetőek maradhatnak, és befolyásolhatják a fiatalok jövőjét. Egy felelőtlen online megnyilvánulás vagy egy rossz hírnév a játékvilágban később hátrányosan érintheti az egyetemi felvételüket, a munkakeresésüket vagy akár a személyes kapcsolataikat. A játékok által generált stressz, a folyamatos teljesítménykényszer és a vereségek frusztrációja is hozzájárulhat a szorongásos tünetek megjelenéséhez.

Néhány ember valóban szomorúvá és lehangoltá válik a mentális egészség problémái miatt, míg másokban erős akarat és motiváció ébredhet, hogy javítsák és fejlesszék az állapotukat. Fontos megjegyezni, hogy az emberek mentális egészsége egy összetett és sokszínű terület, és minden ember más és más módon reagálhat rá. A MENTOR mentális egészséget elősegítő tevékenységét hat munkacsomagban fejti ki, amelyből az első négy kötelező munkacsomag az 5.

A világ egyik legnemesebb orvosi lapjában, a New England Journal of Medicine-ben 2013-ban megjelent tanulmány azt a feltevést vizsgálta, miszerint az idős korban végzett szabadidős tevékenységek csökkentik a demencia kockázatát. A kutatás eredménye igazolta ezt, az egyik lehetséges eszközként pont a társasjátékokat sorolva fel. Az alváshiány, a koncentrációzavarok és a játék iránti túlzott lekötöttség egyenesen vezet a tanulmányi eredmények romlásához. A fiatalok kevesebb időt töltenek tanulással, nem készítik el a házi feladataikat, és alacsonyabb pontszámokat érnek el a teszteken.

A szülők, pedagógusok és a társadalom egésze számára kulcsfontosságú, hogy megértsék ezeket a lehetséges veszélyeket, és felismerjék, hol húzódik a határ a hobbi és a függőség, az egészséges kikapcsolódás és a káros túlzás között. A jelenség komplexitása megköveteli a tudatos megközelítést és a proaktív fellépést, hogy a fiatal generációk a digitális világ előnyeit kiaknázva, de a hátrányait elkerülve növekedhessenek fel. Iskolában, óvodában dolgozó pedagógusok, segítő szakemberek (fejlesztőpedagógus, pedagógiai asszisztens, óvodai- iskolai szociális segítő).

Ami egykor marginális hobbinak számított, mára milliárd dolláros iparággá nőtte ki magát, amely komplex, magával ragadó virtuális világokat kínál, ahol a játékosok órákat tölthetnek el. Ez a jelenség azonban nem csupán ártatlan időtöltés, hanem számos kutatás és szakértői vélemény szerint komoly kockázatokat hordozhat a fiatalok mentális egészségére, viselkedésére és iskolai teljesítményére nézve. Miközben a játékok fejleszthetik a problémamegoldó készséget vagy a stratégiai gondolkodást, a túlzott és kontrollálatlan használatuk súlyos negatív következményekkel járhat, amelyek mélyen befolyásolhatják a fejlődő személyiséget és a jövőbeli kilátásokat. Bár a technológia sok előnyt nyújt, a túlzott használata negatív hatással lehet a mentális egészségünkre. Próbálj meg kijelölt időszakokat szabni, amikor nem használod a telefonodat vagy nem nézel be a közösségi média oldalakra, nem ülsz folyton a számítógép vagy a tv előtt. Használhatsz alternatív tevékenységeket, mint például olvasás, séta a szabadban vagy kreatív hobbi, amely segít megtisztítani az elmédet és nyugalmat hoz az életedbe.

Az emberek a közösségi oldalakat arra használják, hogy kapcsolatban legyenek családtagjaikkal és barátaikkal, híreket szerezzenek és megosszák politikai nézeteiket. Mindez arra ösztönözte a kutatókat, hogy megvizsgálják a közösségi médiahasználat hatásait. Kevés fiatal van manapság a világon, aki nincs fent valamilyen közösségi média platformon. A WHO definíciója szerint az egészség a teljes fizikai, lelki és társadalmi jóllét állapotát jelenti, nem csupán a betegség vagy a károsodás hiányát. Ennek része a lelki egészség, ami képessé tesz minket arra, hogy sikeresen irányítsuk életünket. A rendszeres testmozgás, különösen a csapatsportok formájában, rendkívül pozitív hatással bír szervezetünkre, mind fizikai, mind mentális, mind pedig szociális téren.